Mondanom sem kell, hogy a lányok egyik gyomorforgatóról a másikig rohangáltak visítva. Egyébként már vagy egy hete más sem volt a téma, mint hogy mennyire várják a bucsut:)
Én csak az egyik borzalomra ültem fel, de az is elég volt, hogy egész nap kavarogjon a gyomrom. Lányok azonban bírták, ahogy mi is bírtuk régebben...úgy 20 évvel ezelőtt:)
Mindegy pár képet sikerült csinálnom a nagy rohanásban.
Bibike boldogon mutat ok-t én ugyanitt nem így mosolyogtam:(
rohanás a kövire
öröm
egyfolytában sutyorogtak , tervezgettek édesek voltak
Na ez véletlen volt..vagy mégsem?:)
Apa szemében látom magamat
Apuci Bibikével száguldozott
Bibike valahogyan bepréselte magát abba a kicsi fülkébe
lovaglás
hát ez szerintem ez az arc nem a felhőtlen örömet mutatja
összebújva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése