Mindez azért mert a csajszik úgy döntöttek reggel, hogy ezt a hatalmas távolságot ők biza görkorcsolyán gurulva teszik meg...
És tényleg.. az út tényleg lejt így a gurulás nem lenne kizárva...de! csak azzal nem számoltak, hogy Ők nem és nem tudnak görkorizni...
Na de Anyának két keze van (és rengeteg sok tétlen, felesleges idegsejtje...) így lehet mibe kapaszkodni. Nem mondom csodánkra jártak a járókelők, ahogy riheg-röhögve botladoztunk elfele-lefele...
Végül Bori kicsivel a vég (mármint az út vége) előtt lecsatolta a mihasznát, de Bibi hősiesen kibírta, és az ovi előtt a kerítésen kibámuló csöppök előtt még egy bájos mosolyra és egy gyenguska kürre is futotta:)
Édesek voltak, de mivel kicsit sok volt a dolgom csak pár kép készült
szépen tedd le a lábad... (a járókelő arca igencsak vidor...:))
... mondom tedd le....
kis pihi, közben Borika: "jajj inkább oda sem nézek milyen meredek szakasz jön..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése